Az Európai Uniós csatlakozás szabványos és korrekt önkormányzati adatbázisok létrehozását és folyamatos karbantartását követeli meg. Ebben segíthet a GISPÁN fantázianevű, integrált térinformatikai rendszer, amely a polgármesteri hivatalok műszaki-hatósági feladatait támogatja. Az alábbiakban a cégvezető számol be a fejlesztés jellemzőiről, a bevezetések tapasztalatairól.

• Mára nyilvánvaló, hogy egy integrált térinformatikai rendszer mekkora előrelépés a polgármesteri hivatalok munkájában. Mi az, ami mégis akadályozza a hatékony informatikai eszközök elterjedését?

Sok téves nézetet és legudvariasabban talán túl óvatosnak nevezhető előítéletet tapasztalunk munkánk során. Az egyik ilyen vélekedéscsoport, hogy a térinformatika még gyerekcipőben jár, minden projekt csak kísérlet. Ezzel szemben ténykérdés, hogy a GISPÁN kidolgozott, kiforrott, kulcsrakész, az önkormányzat napi feladatait lefedő megoldásokat kínál, amelyeket sok önkormányzatnál már évek óta sikerrel alkalmaznak.

Sokan azt gondolják, hogy egy ilyen rendszer alkalmazásához különleges és nehezen megszerezhető szakértelem szükséges. Ez egyszerűen nem igaz. A legnagyobb erőfeszítéseket abba fektettük, hogy a rendszert ne csak informatikusok, hanem az adott szakma feladatait ellátó dolgozók hatékonyan, egyszerűen és a hivatalon belül széles körben használhassák. A rendszer felügyeletéhez sincs szükség speciális ismeretekre, a rendelkezésre álló személyzet alkalmas a rendszergazdai feladatokra. 

Hangsúlyozni szeretném, hogy rendszerünk számos modulja digitális térkép nélkül is használható, bár nyilvánvaló, hogy a feladatok megközelítése, illetve a napi használat igazi előnyei a térinformatikán alapulnak. 

A GISPÁN rendszer bevezetése nem egy hosszadalmas folyamat, hanem több, jól tervezhető lépcsőben történhet, a döntés meghozatalától számított 3–5 hónapon belül az alrendszerek számától függően már élesben működhet, és ez lényegesen csökkenti a döntés kockázatait.

Gyakran gondolják az érdekeltek, hogy a térinformatikai rendszer elérhetetlenül drága. Ezzel szemben a GISPÁN bevezetésének indításához 6-10 millió forint elegendő, a teljes rendszer végleges használatbavétele tapasztalataink szerint nem haladja meg a 40 milliós szintet, 1-3 éves időtartamra elosztva. A bevezetés után viszont a működési költségek alacsonyak, többszörösre nőtt hatékonyság mellett.

Gyakran találkozunk azzal a nézettel, hogy egy hivatal a térinformatikai rendszer bevezetését a központi közműnyilvántartás létrehozásával kapcsolja össze. A közművállalatokkal közösen kidolgozott, teljes körű közműnyilvántartás azonban csak hosszadalmas és gyakran kétes kimenetelű tárgyalások alapján lehetséges. A GISPÁN nagyon sok hivatali feladatot kiszolgál, ezek közül a közműnyilvántartás fontos, de nem meghatározó jelentőségű.

Nem könnyű döntéseket kell a rendszer alapjául szolgáló digitális alaptérkép kiválasztásakor hozni. A hiteles digitális alaptérkép feltételei ritkán adottak, a Nemzeti Kataszteri Programban (NKP) létrejövő, a DAT-szabványt is kielégítő térkép a legjobb megoldás, de a rendszer alapjául tökéletesen megfelel egy jó forrásból származó digitalizált térkép is.

• Mely tényezők segítik az önkormányzati térinformatika elterjedését és az indulását?

A legfontosabb, hogy a GISPÁN rendszer a hivatalon belül sok felhasználó valódi, napi igényeit elégíti ki. Bizonyíték erre, hogy akik már bevezették, elégedettek vele, a mindennapok munkaeszközeként használják, ezért folyamatosan újabb modulokat vezetünk be.

A területrendezési törvény szerint a régi rendezési tervek helyett új szabályozási tervek készülnek, ennek kapcsán digitális térképek keletkeznek, és az elkészült eredmények széles körű hasznosítását a hivatal el is várja.

Számos, országos jelentőségű program és támogatási forma irányul a hivatalok munkájának korszerűsítésére.

Többek között ilyenek:

• Az NKP kapcsán létrejövő új digitális térképek és az OM (korábban az OMFB) pályázati kezdeményezései (IKTA) segítségek az induláshoz.
• A földhivatalok számítógépesítése is folyik, s ha nehezen is, de előbb-utóbb beindulnak a TAKAROS és a TAKARNET rendszerek, melyekhez a GISPÁN kidolgozott kapcsolattal rendelkezik.
• 2001-re meg kell valósulnia a Területi Információs Rendszer (TeIR) megyei szintjének is.
• Az INTERNET megjelenése a hivatalokban a virtuális hivatal vízióját vetíti előre. Az INTERNET mint az ügyintézés egyik közege és formája már valóság a GISPÁN rendszerben is.

• Milyen technológia áll a GISPÁN rendszer mögött?

A Magyarországon leginkább elterjedt, szabványos alapszoftverek képezik a rendszer alapját. A GISPÁN hálózatban működik, Windows alapú felhasználói környezetben. A térinformatikai eszközrendszer a Bentley MicroStation alapokra épülő, annak MDL programozási nyelvében írt alkalmazásokból áll. A szöveges adatok tárolására az ORACLE szolgál, a fejlesztés ORACLE Developer 2000-ben történt.

Az IBM laboratóriumában elvégzett, az egész világon alkalmazott és elismert minőségi teszt eredményeképpen a rendszer megkapta az IBM Netfinity ServerProven minőségtanúsítványt.

Az Integrált Önkormányzati Rendszer felépítése és technológiája

A GISPÁN jelenlegi állapota ötéves intenzív fejlesztés eredménye. Mint a GISPÁN felépítési ábráján látható, a rendszer számos modulból áll, ami egyrészt az anyagilag is jól ütemezhető bevezetést, másrészt az egyéni igényekhez való tökéletes illesztést szolgálja. 

• Milyen lépésekben történik a bevezetés?

Az adott hivatalnak föl kell ismernie, hogy tevékenységének hatékony viteléhez nem nélkülözheti az integrált térinformatikai rendszert. Ennek elősegítése a mi feladatunk, például ezzel a hírlevéllel, de közvetlenül is rendelkezésre állunk, szívesen felvilágosítjuk az érdeklődő polgármestereket, műszaki szakembereket, mit várhatnak el a GISPÁN rendszertől, és melyek azok a körülmények, amelyeket maguknak kell kialakítaniuk. Bőséges tapasztalatunk van abban, hogyan lehet egy ilyen komplex informatikai rendszert valamely alapvetően hagyományos módon működő környezetbe bevezetni.

A bevezetési projekt része a helyzetfelmérés, amelyből kiderül, hogy milyen informatikai infrastruktúra-bővítésre van szükség az adott hivatalban. Ezután kerülhet sor az alapszoftverek és alapmodulok szállítására, a kezdeti adatbázisok létrehozására, majd elvégezzük a szoftverek telepítését, illesztését és a dolgozók kiképzését. Elmaradhatatlan része a bevezetésnek a kísérleti, majd a kezdeti éles üzemeltetés támogatása.

• Mi történik a bevezetési szerződés teljesítése után?

A rendszer bevezetése után is szükség van a hivatal és a fejlesztők folyamatos párbeszédére, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a felhasználók az esetlegesen fellépő problémákat gyorsan és hatékonyan meg tudják oldani. Támogatási tevékenységünk keretében állandó tanácsadói és segítségnyújtási kapcsolatot (hotline-t), jogkövetést és verzióváltást biztosítunk, és természetesen rendelkezésre állunk, ha újabb alrendszerek bevezetését igénylik partnereink.

• Milyen a GISPÁN rendszer piaci helyzete?

Komplex és integrált rendszereket nagyon kevesen kínálnak, azokat is elsősorban az ügyviteli területre. A térinformatikai megoldásokat szállító cégek alapvetően más üzletfilozófiát követnek, inkább az alapszoftverek szállításában érdekeltek, és nem kulcsrakész önkormányzati alkalmazásokat szállítanak. A konkurens referenciák sikere a helyi, hivatali munkatársak érdeme, sok adat került a rendszerbe, és mint minden informatikai rendszerre, erre is igaz, hogy annyit ér, amennyi a benne lévő adatok értéke. A GISPÁN rendszert ma különböző kiépítésben több mint 10 hivatalban elégedetten használják, megyei jogú városok, budapesti kerületek, vidéki városok és községek.